Fitness,Étrendkiegészítés es Testépités

Az egészséges életmod nem kerül semmibe,de ha nem tartod be akkor hosszú távon az életedbe is kerülhet.

MENÜ

Miért nem táplálkozunk megfelelően?

A diétának, egészséges táplakozásnak az alapja a megfelelő tápanyag bevitel. Ezt elsősorban a környezetünkben fellelhető élelmiszerekből kell fedeznünk. 
Ez nem egyszerű feladat, hiszen ha olyan jól sikerülne ezt a nem túl bonyolultnak tűnő feladatot teljesítenünk, nem létezne elhízás, kóros soványság, és a világ gazdaságilag fejlett részére jellemző túltápláltság, és az ezzel összefüggő betegségek számának rohamos növekedése.
Sajnálatos tény, hogy túltápláltság esetén is, sokszor hiányos a tápanyag bevitelünk esszenciális tápanyagokból (fehérjék, folyadék, esszenciális zsírok stb.), nyomelemekből és vitaminokból.



Ennek három alapvető oka van:

Az egyik a globálissá fejlődő élelmiszerkereskedelem, ami alapvető gyengeségüket, a kényelmet, és azt hogy mindig jól szeretnénk érezni magunkat, használja ki érzékszerveink, szaglásunk, ízlelésünk és vizuális vágykeltés eszközeivel. Az állatvilágban nem jellemző a túlsúlyosság (néhány faj kivételével, melyeknél ez természetes környezetükkel magyarázható), a dús legelők nem késztetik a zebrát vagy a lovat, hogy mértéktelenül fogyasszanak, és az oroszlán sem indul indokolatlanul vadászni és ejti el teli gyomorral a következő áldozatát. Bár megtehetné, mégis genetikailag kódolt a megfelelő táplálkozás, úgy ahogy belénk emberekbe is. Viszont a félkész és kész éttelek garmadája, a rengeteg kínálat, a „könnyen megszerezhetőség”, az élelmiszer dömping kis rászoktatással „TÚLFOGYASZTÓVÁ” tesz minket. Kihasználva gyengeségeinket újabb feladatok elé állít, a szükségtelen kalóriák megszerzéséért vívott harcban. És sajnos a fejlett világ lakóssága hajlamos erre, és időt, pénzt, fáradságot nem kímélve fogyaszt, ha kell, ha nem.
Valójában már nem Mi vadászunk a táplálékra, hanem a táplálék ránk! 

Talán jelenlegi helyzetünket, gondolkodásunkat, kicsit viccesen így fogalmazhatnánk meg:

“A 21. században élünk a civilizált ember korában. A jóléti társadalmakban jellemzőek a szív és érrendszeri megbetegedések, a stressz okozta gondok, az elégtelen, és kevés pihenésből, és a rendkívül ésszerűtlen táplálkozásból, és életmódból adódó megbetegedések. A KSH felmérése szerint életmódunk, egészség magatartási szokásaink, egyáltalán nem, vagy alig változtak 1970 óta. Rengeteg a dohányos, sok a rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztó, a rendszeresen sportolók száma elhanyagolható, rengeteg a túlsúlyos, és a kórósan elhízott. Magyarország, össznépességét tekintve, népegészségügyileg a szakadék peremén táncol. 


2000-ben a 18-nál idősebbek körében a férfiaknál 40. 7 %, a nők 26. 3% dohányzott. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a dohányzásra való rászokás egyre korábbra tolódik: 1994-ben 20. 3 éves 2004-ben 18. 0 éves korban kezdték el a dohányzást. Riasztó az, hogy a 18-29 éves dohányzó férfiak 76. 8% - a nőknek 74. 1%-a 18 éves kora alatt szokott rá a dohányzásra. Azaz a fiatal, fogékony korú emberek körében uralkodik a későbbi betegségek kialakulásában nagy szerepet játszó dohányzás. Gondoljuk át, mi lenne, ha a futni kellene az életünkért, ha egy godzilla, egy harckocsi, vagy egy leomló toronyház fordulna be a sarkon. Az ország fele azonnal meghalna, mert nem bír 3 percnél tovább futni. 


Nem volt ez mindig így. Hosszú munkával tudtuk csak elérni, hogy lemondjunk természetes szükségleteinkről, és azt gondoljuk, már nagyon kicsi korban, ami kicsit kényelmetlen, vagy nehéz, az rossz. És csak a hatalmas fotelek, autók, és más hasznos holmik gyűjtögetésében, és később a céges temetésünkön kell résztvennünk.  

Ahhoz hogy betegek legyünk először kemény munkával le kell rombolnunk természetes védelmi berendezésünket, fel kell borítanunk az örökléstanilag belénk kódolt önvédelmi mechanizmust, le kell szoktatnunk magunkat arról, amit leginkább életnek nevezhetünk. 

A természetes állapotában élő normális ember nem lesz beteg, elhízott vagy kórosan sovány, nem dohányzik, iszik literszám alkoholt naponta. Olyan, mint egy farkas, vagy egy nyuszika: amikor éhes eszik, amikor álmos alszik, amikor fáradt pihen. 

Erre minden elhízott, szívbeteg, túlhajszolt nem sportoló, egészségtelenül élő embertársunk csípőből tudna válaszolni. Mindenki megmondaná, próbálnánk csak úgy élni, ahogy, neki kell, mi sem tudnánk semmit tenni egészségünkért. Ez, részben igaz is. Az európai ember és az európai életforma importálásával világszerte kialakított jóléti társadalmak emberei nem akartak együtt élni a természettel, hanem le akarták győzni. Kényelmesebbé, otthonosabbá akarta tenni a bolygót. Mondhatni, az emberiség történetével egyidős ez a bolygó méretű lakberendezési rögeszme.
Csakhogy mostanára lett pár probléma. Elég hosszú ideje nem volt már özönvíz, így elég sok tudás gyűlt fel az ember fejében, és ezt, a tudást folyamatosan használja is, a fogyasztói kultúra építésére. 

Ebből következik, hogy értékeink nem globálisak, csak globálisan elterjesztettek. Egyszerűbben, atombombát, környezetkárosító szemetet, rengeteg felesleges és mérgező holmit állítunk elő. A másik fontos dolog, rengetegen vagyunk, és állandóan károsítjuk a bolygónk ökológiai egyensúlyát. Mindezekből következik, hogy az ember mára a Világnak nevezett Föld első számú ellensége lett. A helyzet romlik, csökkennek a túlélési esélyeink, és fokozódik a verseny, a külső nyomás, a stressz. Stressz helyzetben viszont az agy összpontosít és kikapcsolja a kevéssé fontos területeket. 

Sok a munka-nem baj majd iszom egy kávét. Kialvatlan vagyok nem baj, iszom még egy kávét. Péntek van és határidő hétfőn- nem baj majd hétvégén, megint nem megyek túrázni. Sietnem kell, mert elkések nem baj nem eszem reggelit, ebédet, uzsonnát, majd este. Hulla fáradt vagyok, nincs időm-kedvem energiám elmenni, kocogni nem baj majd holnap. Majd. Így kezdődik. Ezt mondogatjuk, amikor elkezdünk húszas éveink vége fele dolgozni. Igen, majdnem harminc évesen, mert tizenöt húsz évig tanuljuk a civilizáció szabályrendszerét, hogy egyáltalán eligazodjunk benne valahogy. A világ egyre bonyolultabb lett. Azzá tettük, és lassan de biztosan eltévedtünk benne. Odaadtuk egészségünket, még egy diplomáért, természetes ösztöneinket még egy idegen nyelvért, testi frissességünket, egy magasabb fizetésért. Aztán összerogyunk, és kényelmes fotelünkben nézzük, a tévét, hogyan élnek mások. Baloldalon a távirányító, jobboldalon a gyógyszeres rekesz. Reggeli, ebéd, vacsora. 

Ezekkel is sok a gond. Általában. A táplálkozás összetett módon befolyásolja az egészségi állapotot. Az elfogyasztott élelmiszerek mennyisége, azaz a bevitt energia (kalória) az élelmiszerek minősége, a táplálék minősége, összetétele, az ételek elkészítési módja a táplálkozás rendszeressége, vagy rendszertelensége mind olyan tényezők, amelyek az életminőségben meghatározó szerepet játszanak. Ugyanakkor bizonyos táplálkozási szokások kiemelkedő szerepet játszanak egyes betegségek kialakulásában. 


Ahhoz hogy elhízzunk, rengeteg kitartó, állhatatos munkára, odaadásra, szülői szeretetre, hitbuzgalomra, és hatalmas önfegyelemre van szükség. Az elhízás egy életpálya. Egész embert igényel, a nap minden percében odafigyelést, önlegyőzést, és rettenthetetlen akaratot. Az elhízás egy hősies munka, ne vágjunk bele, csak, ha az életünket erre akarjuk feltenni. 

Óriási meglepetésre azonban rengetegen hódolnak ennek a sportnak. 2000-ben Magyarországon a 18 éves, és ennél idősebb korosztályból, a férfiak 56. 7%-a kövér. Ebből túlsúlyos 38. 3%, elhízott (ez már betegség) 18. 4%. A nők közül ugyanebből a korosztályból 48. 3% az, akinél elszaladtak a kilók. Ebből 27. 9% túlsúlyos, 20. 4 % elhízott. 

Ide tartozik, hogy elhízottnak az minősül, akinek a testtömeg indexe 30. 0 és e feletti, túltápláltnak, akinek 25. 0-29. 9 ig., szabályosnak, akinek 20. 0-24. 9 ig., soványnak a 20. 0 alatti testtömeg-indexű embertársunk számít.

Fontos megjegyezni, hogy ez átlagemberekre vonatkozik, (hogy milyen átlagemberekre azt nehéz megállapítani, talán azt lehetne mondani a 21.-század átlag, napi nyolc órát temperált helyen, ülőmunkát végezve töltő, nem sportoló, és mozgólépcsővel közlekedő egyénre kell gondolnunk.). Ettől lényeges eltérések lehetnek, amennyiben a mért alany sportol, rendszeresen nehéz fizikai munkát végez, vagy egyéb olyan tevékenységet végez, aminek következtében testtömege nagyobb, mint az átlag, vagy testtömeg indexe alapján már eltér a szabályostól. Ilyenkor, mivel az a tömeg általában izomzat, nem ezzel a módszerrel lehet meghatározni, az egészségesség mértékét, hanem alapos és az egész testre kiterjedő testzsír-százalék méréssel.

Hírek

  • Zsircsökkentés
    2011-02-13 14:55:30

    A zsírpárnáinkat leépítő diétával kapcsolatos felfogásunk és érzelmeink két véglet közt csaponganak. Egyfelől mindenki keresi azt a módszert, amivel gond és erőfeszítés nélkül leépítheti a nem kívánt felesleget a dereka vagy épp csípővonala körül, másfelől a legtöbbünknek egy önsanyargatással és éhezéssel kikövezett utat jelent. A szélsőségek azonban, mint ahogy semmi másban így itt sem állják meg helyüket.

    Bár nagyon sokan örülnének, ha idő és energiaráfordítás nélkül le lehetne fogyni, azonban sajnos ha így lenne nem lennének elhízott emberek a világon...márpedig vannak és szép lassan, de döntően ilyenekké válik társadalmunk. Nincsenek csoda diéták, kapszulák, módszerek, gépek amelyek teljesen levennék ezt a terhet a vállunkról. A mozgás, a napi étrend összeállítása, nyersanyagok beszerzése, az elkészítés, az edzés mind energiát, figyelmet és időt igényelnek.

     

  • zöld tea, teacserje,
    2011-02-08 22:27:12

    Számos tanulmány és kutatás szerint a zöld teában (Camellia sinensis) található polifenolok, koffeinnel kombinálva hatékonyan ,,égetik´´ a zsírt valamint megelőzhető vele az elhízás kialakulása.

Szavazás

Mi hizlal jobban egy alma vagy egy szelet csirke mell?
csirke
alma
Asztali nézet